Nagyon önző dolog tud lenni az ajándékozás. Ha sikerül szeretteinknek egy igazi meglepetés örömöt okozni, akkor könnyen lehet, hogy mi boldogabbak vagyunk, mint a megajándékozott. Ritkán adatik ez meg igazán, de azért iparkodunk. Mi lehet nagyobb örömforrás, mint szeretteink megajándékozása? Gondoljunk ellenségeinkre, rosszakaróinkra, irigyeinkre. El tudunk gondolkozni ugyanolyan vehemenciával azon, mivel okozhatnánk nekik a legnagyobb örömöt? Leszámítva persze saját vesztünket, amire persze ellenségeink sem vágyhatnak jó esetben. Csak tegyünk egy próbát.
Sok dolgunk van életünkben a szeretteinkkel, de a legtöbb haladás ellenségeinktől várható. Nem véletlenül van a mondás, hogy olykor ellenségeinknek többet köszönhetünk, mint barátainknak. Fájdalmasabb, de gyümölcsözőbb. Nagyon szomorú látni, mikor emberek összeszorult szívvel, gyomorral gondolnak másokra, akik valóban vagy vélten ellenségeik, rosszakaróik. Különösen rokonok között, családon belül még rosszabb érzést kelt. Tudják vajon, hogy ez akár kölcsönösen is mekkora teher? Próbáltak ettől megszabadulni valaha? Vagy csak ezt elképzelni?
Ha csak egyoldalúan szeretetre változtatom a gyűlöletet, máris létrehoztam a legnagyobb ajándékot, ami ez esetben szerencsére visszafelé sül el. Ez működik, ha partner a másik, ha nem. Ilyet általában csak hívők vállalnak be, akik képesek lehetnek olykor magukat olyanra bízni, aki láthatatlan, megfoghatatlan, fizikailag nem érzékelhető.
2015. december
Be the First to Comment