Jézus parancsa, mint az egyént és közösséget egyaránt boldogító varázsige.
A legönzetlenebb világi megközelítés is legfeljebb csak kompromisszumos. Igyekszik „egyensúlyban” tartani a saját és a közösségi érdeket. Jézus azonban elmegy a végsőkig és ezt ajánlja azoknak, akik szeretik annyira, hogy vele akarnak lenni az Ő szeretetében. De Ő maga, példájából és tanításából fakadóan, tőlünk függetlenül, mindig velünk marad.
Szeretet parancsa egy törekvésre szólít, hogy alázattal és szeretettel forduljunk sorsunk fordulatai (Mennyei Atyánk szeretete) és mások iránt (felebarátaink szeretete), akár kedvesek nekünk, akár nem.
Ez a legteljesebb boldogságot rejti a követője és környezete számára egyaránt. Példája megérinti a nem követőket is, akik válaszaik szerint csatlakoznak vagy ellenségek lesznek.
Be the First to Comment