Hozzád kiáltok

Ha hozzád kiáltok, meghallgatsz, Istenem, te, aki igazságot szolgáltatsz nekem. Megsegítettél szorongattatásomban, könyörülj rajtam és hallgasd meg imám! Zsolt. 4. 2.

Tudjátok meg, a hűségessel csodát tesz az Úr. Az Úr meghallgat, ha hozzá kiáltok. Zsolt. 4. 4.

Hozzád kiáltok, s te meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füled, jusson eléd szavam! Zsolt. 17. 6.

Az Úrhoz kiáltok és biztonságban vagyok elleneimtől. Zsolt. 18. 4.

Hozzád kiáltok, Uram, sziklám, ne zárd be előlem füled! Ha nem hallgatsz meg, olyan leszek, mint a sírba szállók. Zsolt. 28. 1.

Halld meg könyörgő szavam, hisz hozzád kiáltok, kezemet kitárom, Uram, szent templomod felé! Zsolt. 28. 2.

Én azonban Istenhez kiáltok, az Úr megment engem. Zsolt. 56. 17.

Istenhez kiáltok, a Fölségeshez, Istenhez, aki jót tett velem. Zsolt. 57. 3.

A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem. Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem! Zsolt. 61. 3.

Istenhez száll szavam, hozzá kiáltok, Istenhez száll szavam, hogy meghallgasson. Zsolt. 77. 2.

Istenem vagy, Uram, légy hozzám irgalmas! Szüntelen hozzád kiáltok. Zsolt. 86. 3.

Hozzád kiáltok a szorongatás napján, s tudom, hogy meghallgatsz. Zsolt. 86. 7.

Ám én, Uram, tehozzád kiáltok, már hajnalban eléd száll imám. Zsolt. 88. 14.

Ne rejtsd el előlem arcodat megpróbáltatásom napján! Fordítsd felém füled, ha hozzád kiáltok, hallgasd meg sietve szavam! Zsolt. 102. 3.

Hozzád kiáltok, adj szabadulást, s megtartom parancsaidat. Zsolt. 119. 146.

A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, Zsolt. 130. 1.

 Uram, hozzád kiáltok, siess segítségemre, halld meg szavamat, amikor hívlak! Zsolt. 141. 1.

Hangos szóval kiáltok az Úrhoz, hangos szóval könyörgök az Úrhoz! Zsolt. 142. 2.

Uram, hozzád kiáltok és mondom: te vagy menedékem, osztályrészem az élők országában. Zsolt. 142. 6.